Magyarország magtranszferzónái

Nyomtatóbarát változatPDF version

Magtranszferzónák kijelölése az ökológiai restauráció segítése céljából, különböző növényföldrajzi és vegetációs térképek alapján, a PNV felhasználásával

CÉLKITŰZÉS

Az ökológiai restauráció során gyakran a célterületen elő nem forduló fajokat telepítünk. Ezek beszerzésekor regionális genetikai változatokhoz való hűség fontos szempont. Kérdés azonban, hogy milyen távolságból, milyen régiók figyelembevételével történhet a szaporítóanyag beszerzése. Ezen problémák kezelésére magtranszferzónákat jelölünk ki. Mivel a transzferzónáinak kijelölése nem végezhető el minden egyes telepítendő faj esetén genetikai elemzéssel, ezért környezeti változók és vegetációtérképek mint helyettesítő/köztes térképek alkalmazását javasoljuk, amelyekkel kellő mértékű fajok közötti genetikai változatosságot ragadhatunk meg. Ezekkel a szaporítóanyag eredetét is figyelembe vevő hazai restaurációs beavatkozások megfelelő jogi szabályozást is elősegítjük. A célunk Magyarországra ilyen magtranszferzóna-térkép kialakítása különböző növényföldrajzi és vegetációs térképek felhasználásával. Ahhoz, hogy megfelelő számú, a gyakorlatban is még kezelhető mennyiségű zónát kapjunk, egyes vegetációs egységeket össze kell vonnunk. Ennek megvalósításához alkalmaztuk a potenciálisvegetáció-térképeket (PNV), amelyek segítségével a szomszédos vegetációs egységek közötti élőhelyösszetétel-beli hasonlóságot számszerűsítettük.

ANYAG ÉS MÓDSZER

A magtranszferzónák egymástól való elhatárolásához Magyarország vegetációs tájbeosztását (Molnár és mtsai. 2008) vettük alapul, amely 109 vegetációs régióra osztja az országot. A potenciálisvegetáció- (PNV-) modell eredményeit (Somodi és mtsai. 2017) felhasználva, az élőhelyösszetétel hasonlóságaira támaszkodva vontuk össze a régiókat. A predikció 39 élőhely előfordulási valószínűségeit 0 és 4 közötti egész számokban (rangokban) adja meg 35 ha-os hatszögrács celláira vonatkoztatva. Adott vegetációs régióba eső hatszögek adatait hasonlítottuk össze klaszterelemzéssel. Az eredményként kapott klasztereket térképen megjelenítettük és ellenőriztük. Az elemzést többféle módon is elvégeztük: nem csak az összes élőhelyet bevonásával, hanem a fátlan élőhelyekre, gyepekre vagy épp az erdőkre való szűkítéssel is.

ELŐZETES EREDMÉNYEK

Klaszterelemzést végeztünk ARCGIS-ben. Az eredményként kapott fákat úgy vágtuk el, hogy 6, 7 vagy 8 klasztert kapjunk. Két térképes eredmény alább látható.


Csoportosítási elemzés, gyepek (szikes és száraz gyepek), klaszterszám: 8, térbeli megkötés: csak folytonos határok, távolságszámítási módszer: euklidészi


Csoportosítási elemzés, erdők, klaszterszám: 8, térbeli megkötés: csak folytonos határok, távolságszámítási módszer: euklidészi

További információk: Török Katalin, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Terresztis Ökológiai Osztályának tudományos főmunkatársa.

Kapcsolódó oldalak: