K7b - Mészkerülő gyertyános-tölgyesek - Acidofrequent oak-hornbeam woodlands

MÉTA Program >>> Élőhelyek elterjedési térképei




 

K7b - Mészkerülő gyertyános-tölgyesek: 
Hegy- és dombvidéken, savanyú alapkőzeten, erodált felszínű (csonka) erdőtalajokon, gyakran másodlagosan kialakult, rendszerint közepes növekedésű, zárt lombkornaszintű, cserjeszint nélküli erdők. A lombkoronaszint uralkodó faja a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), a gyertyánt (Carpinus betulus) gyakran a bükk (Fagus sylvatica) és a kislevelű hárs (Tilia cordata) helyettesíti. A gyepszintet mészkerülő fajok [pl. fehér perjeszittyó - Luzula luzuloides, erdei sédbúza - Deschampsia (Avenella) flexuosa, fekete áfonya - Vaccinium myrtillus, stb.], illetve kisebb arányban általános és üde lomberdei fajok alkotják. Ritka élőhely, teljes hazai kiterjedése mintegy 1300 ha. A hazai állományok nagy része (több mint 1000 ha) a Nyugat-Dunántúlon (elsősorban Soproni-, valamint a Kőszegi-hegységben és környékén, az Őrségben és a Vendvidéken) található. Kisebb előfordulásai vannak még az Északi-középhegység magasabb régióiban (150 ha, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Heves-borsodi-dombvidék) és a Mecsekben (40 ha). A Dunántúli-középhegységben igen ritka (Bakony, Budai-hegység, Visegrádi-hegység). Savanyú talajhoz kötött élőhely, amelynek kialakulásában a korábbi erdőhasználat (legeltetés, sarjaztatás, avarszedés) jelentős szerepet kaphatott. Mivel állományaik gyakran másodlagosan kisavanyodott talajokon találhatók, ezért néhány évtizedes kímélet csökkentheti illetve akár meg is szüntetheti a gyepszint – és ezzel az erdő – mészkerülő jellegét. 

K7b – Acidofrequent oak-hornbeam woodlands: 
Submontane and colline, medium-high growing, frequently secondary forests, developed on acid bedrock and on eroded forest soils. They can be characterized with closed canopy layer, with the lack of shrub layer, and with the dominance of Quercus petraea, hornbeam and/or beech in the tree layer. The herb layer is composed of acidofrequent species [Luzula luzuloides, Deschampsia (Avenella) flexuosa, Vaccinium myrtillus, etc.], and by species of mesic deciduous forests in smaller amount. It is a rare habitat type; the total area is around 1300 ha. Most of the Hungarian occurrences (more than 1000 ha) are in Nyugat-Dunántúl (mainly Soproni-hegység, Kőszegi-hegység and its vicinity, Őrség, Vendvidék). There are smaller stands in the higher regions of the Északi-középhegység (150 ha, Börzsöny, Mátra, Bükk, Sátor-hegység, Heves-Borsodi-dombság) and in Mecsek (40 ha). It is very rare in the Dunántúli-középhegység (Bakony, Budai-hegység, Visegrádi-hegység). Former forest use (grazing, coppicing, litter gathering) played an important role in its evolution. Considering that the stands can be found on soils of secondary acidification, a few decades of protection can lessen or cease the acid character of the herb layer, and with this, that of the whole forest. 

Molnár, Zs., M. Biró, J. Bölöni & F. Horváth (2008): Distribution of the (semi-)natural habitats in Hungary I.: Marshes and grasslands, Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl): 59-105. >>> letöltés (5,4 MB, PDF)

MÉTA Program
MÉTA Fotótár

MÉTA Élőhely-Ismereti Útmutató (ÉIÚ)
MÉTA Adatlap-Kitöltési Útmutató (AL-KÚ)

(C) MÉTA Informatika, 2005-2009
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Csatolt dokumentum