Budapest, Gazdagrét

Nyomtatóbarát változatPDF version

Délnyugati fekvésű domboldal Gazdagrét mellett, Budapesten

< Közönséges gyújtoványfű (Bajomi Bálint felvétele)

CÉLKITŰZÉS

Gazdagrét és környéke 30-40 évvel ezelőtt hétvégi telkes övezet volt gyümölcsösökkel és kis víkendházakkal. A lakótelep 1983 és 1989 között épült fel. Ebben az időszakban a szomszédos Hosszúréten fekvő, délnyugati kitettségű domboldalt is kisajátította a Fővárosi Tanács. Eredetileg ide is házak épültek volna, de végül ez elmaradt. A kerítéseket és a faházakat elbontották, és mára itt egy sajátos félvad, ligetes terület alakult ki. A régi gyümölcsfák – dió, mandula, cseresznye stb. – egy része még ma is áll, és bőséges termést hoz. Közben beindult a másodlagos szukcesszió, és a környező hegyek vad élővilága is betelepült: ma már közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris), pukkanó dudafürt (Colutea arborescens), mezei juhar (Acer campestre), balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) és fülemüle (Luscinia megarhynchos) is él itt sok más fajjal együtt. A terület jelentős részén sűrű fás és bokros vegetáció alakult ki, ami mozaikosan váltakozik a nyíltabb, gyepes részekkel.
Az 1990-as évek közepén az akkori Gazdagréti Polgárok Köre képviseletében javaslatot tettünk arra, hogy a területet fokozatosan alakítsuk vissza a közeli Rupp-hegy természetvédelmi területhez hasonló molyhos tölgyes karsztbokorerdő vegetációjúvá, a gyümölcsfák meghagyásával. 1996 környékén pályázati pénzből elültettünk mintegy 5 virágos kőrist – ebből két egyed eredt meg.

Légifelvétel a célterületről és környezetéről. Narancssárga nyíl: az a gazdagréti panelház, ahol a Szomszédok c. sorozatot forgatták; kék nyíl: „László atya temploma”; citromsárga nyíl: M1-M7-es autópálya és a Budaörsi út; piros nyíl: restaurációs célterület. A jobb alsó sarokban látható házak helyén 1987-ben még traktorokkal szántottak a Sasad Tsz. munkatársai. (Bajomi Bálint felvétele) >

Mostanra a területet teljesen körbeépítették: egyik oldalon a lakótelep, a többi irányba pedig tehetős családok villái, társasházai határolják. Ennek fényében különösen indokolt lenne, hogy hosszú távon is megmaradjon zöldterületként. 2016-ban „leporoltuk” a húsz éves elképzelést, és újra nekifutottunk a megvalósításnak. 2016 folyamán ennek érdekében felvettem a kapcsolatot Király Nóra kerületi alpolgármesterrel, aki támogatásáról biztosította az elgondolást. Ugyanakkor magát a jogi aktust nem kerületi, hanem fővárosi szinten kell majd kezdeményezni.

< A környék Openstreetmap-térképe. A piros nyilak mutatják a célterületet.

ANYAG ÉS MÓDSZER

A védetté nyilvánítás és a helyreállítás minél alaposabb alátámasztása céljából széles körű tudományos vizsgálatokat végzünk a területen: biotikai felméréseket, vízminőség-és talaj-vizsgálatokat. Ebbe szakértőket és a környék laikus közösségét is bevonjuk.

EREDMÉNYEK

1987-ban költöztem Gazdagrétre, azóta folyamatosan feljegyzem a domboldalon előforduló fajokat. Ezek szeretnénk kiválogatni a védett, Natura2000-es, esetleg fokozottan védett fajokat. 2016 őszén vízminőség-szakértő kollégám, Tatár Sándor műszerekkel megvizsgálta a domb alján csörgedező Hosszúréti-patak (Kő-ér) vízminőségét, és megállapította, hogy „a vártnál sokkal jobb eredményeket kapott”. Mártonffy András botanikus hallgatóval a növényvilágot térképeztük fel, és felvettük az előforduló növények GPS-koordinátáit. 2018 során dr. Nagy Péterrel szeretnénk elvégezni három minta talajlakó élővilágának vizsgálatát a gödöllői Szent István Egyetemen. Reményeim szerint a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakemberei is segítenek majd az elmúlt évtizedekben kialakult változatos élővilág feltárásában, dokumentálásában. Ehhez pályázati úton szeretnénk forrást szerezni. Elindítottunk egy „citizen science” vizsgálat-folyamatot is, melynek során a környéken lakó laikus önkénteseket vonunk be az adatgyűjtésbe. A fentiek nyomán kapott részletes adatok segítségével a következő lépés a védetté nyilvánítás hivatalos elindítása lesz.

Mint fentebb említettem, a domboldalt hosszú távon szeretnénk visszavezetni egy természetes vegetáció felé. A helyreállításhoz 2017 nyarán az MTA ÖK Potenciálisvegetáció-modellezési Kutatócsoportjától kértünk és kaptunk a terület potenciális vegetációjára vonatkozó információkat, melyek reményeink szerint segíteni fogják majd a megvalósítást.

A mandulafák a régi kertekből maradtak itt (Bajomi Bálint felvétele) >

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Bajomi Bálint, a projekt koordinátora (saját honlap, kapcsolat)

KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓ

A projektről nem született még tudományos publikáció. 1996-ban a kerületi Részünkről című újságban, illetve 2001-ben a Gazdagrétről szóló helytörténeti kiadványban írtam a hosszúréti domboldal élővilágáról. A Gazdagréti Hírmondó című helyi újságban egy, a projektet bemutató népszerűsítő cikket tettem közzé 2017-ben, illetve egy Élet és Tudomány-interjúban is megemlítettük a témát.

Bajomi Bálint, biológus

Kapcsolódó oldalak: