Az élőhelytípusok elterjedési térképei

A MÉTA program egyik legfontosabb célja a 86 élőhelytípus országos elterjedésének áttekintő feltérképezése, összkiterjedésének becslése volt, hiszen eddig erről többnyire csak elnagyolt és rendkívül hiányos (kisebb területekről ugyanakkor nagyon is részletes) ismereteink voltak. Ezért minden MÉTA hatszögben dokumentáltuk az előforduló vegetációtípusokat és becsültük azok kiterjedését.

Magyarország természetközeli növényzeti örökségét és a még felismerhető eredeti növényzet töredékeit mindösszesen legfeljebb 1.800.000 hektárra becsüljük (az ország kb. 19%-a), amelynek legalább közepes természetességűnek tekinthető része összesen mintegy 1.200.000 hektár vagyis az ország kb. 13%-a.

Az alábbi ábrán - példaként - a zárt homoki sztyepprétek (Á-NÉR kódja: H5b) térképét mutatjuk be, mellette pedig ezen élőhely elterjedésének szöveges jellemzését adjuk.

H5b - Homoki sztyepprétek: Az alföldeken, homok alapkőzeten kialakult, humuszban gazdag talajok zárt szárazgyepjei. A gyepszint minimális záródása 50%. Uralkodó fűfajuk legtöbbször a Festuca wagneri, F. rupicola, Chrysopogon gryllus, Stipa capillata, Poa angustifolia, Bothriochloa ischaemum. Az ország homokterületein szinte mindenhol előfordul, csupán néhány kisebb homokterületről pusztult ki (pl. Jászság, Tisza-völgyi partidűnék, kivéve a Bodrogközt). Országos kiterjedése mintegy 28.000 ha. Az állományok 73%-a a Dunai-Alföld meszes homokvidékein található (20.500 ha), a Kiskunságban és a Tengelici-homokvidéken. Jelentős kiterjedésű még a Nyírség déli felében (4000 ha). A Kisalföldön elsősorban a Győr környéki homokos területeken fordul elő (összesen 1000 ha). Somogyban, savanyú homokon sok, de zömmel kis kiterjedésű, veszélyeztetett állománya van (950 ha). Több helyen is előfordul a Dunántúli-középhegység peremein (1400 ha), legnagyobb kiterjedésben a Vértes előterében. Az Északi-középhegységben kis kiterjedésű (380 ha, főleg a Gödöllői-dombvidéken), a Nyugat-Dunántúlon ritka (50 ha). Állományainak egy része - főleg a Duna-Tisza közén - igen jellegtelen, láprétek kiszáradásával jött létre (ezen foltok egy része tulajdonképpen inkább OC-be sorolandó), a természetes eredetű és/vagy legalább közepes fajgazdagságú állományok kiterjedése csupán néhány ezer hektár lehet.

Ilyen összegzés mind a 86 élőhelyre készült (BÖLÖNI et al. 2008, MOLNÁR et al. 2008). Az elterjedési térképeket és a rövid leírásokat itt találjuk.