F5 - Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzete - Annual salt pioneer swards of steppes and lakes

Nyomtatóbarát változatPDF version

MÉTA Program >>> Élőhelyek elterjedési térképei




F5 - Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzete:
A vegetációs időszak jelentős részében vízzel borított szikes tavakban az élőhely kiszáradása után megjelenő, zömmel egyéves fajok által alkotott halofiton növényzet, valamint padkaközi pangóvizes területeken kialakult vakszik, szikér és kis borítású (<50%), általában alacsony növényzetű szikfok növényzet, utóbbit főleg évelő fajok alkotják. Jellemző, gyakori, illetve domináns fajok: Crypsis aculeata, C. alopecuroides, C. schoenoides, Suaeda pannonica, Cyperus pannonicus, Salicornia prostrata, Chenopodium chenopodioides, Ch. glaucum, Spergularia media, S. salina, Atriplex litoralis, Salsola soda, illetve Lepidium crassifolium, Plantago maritima, P. tenuiflora, Aster tripolium subsp. pannonicus, Camphorosma annua, Bassia sedoides, Pholiurus pannonicus, Puccinellia limosa. Jelenlegi hazai kiterjedése 2500 ha körüli. Pannon endemizmusokban gazdag, keleti jellegű élőhely. Az állományok nagyobb része a Tiszai-Alföldön van (1600 ha), különösen a Hortobágyon, a Bihari-síkon és a Körös-vidéken, a Körös-Maros köze nyugati felében, valamint a Gerje-Perje-síkon, szórványos a Heves-borsodi-síkon és a Nyírségen. A Dunai-Alföldön 900 ha-t dokumentáltunk, ennek egy része a Duna-síki szikes tavak medre és parti zónája, valamint a szikes puszták gyakran nem kicsi szikfokja. Rendszeresen előfordul, de kisebb foltokat alkot a keleti hátságlejtő aljában, jórészt kilúgzódó szikes tavakban. Ritka a Mezőföldön és a Bácskában. A Kisalföld peremén két helyen fordul elő: a Fertő és a Répce mellett, mindkét helyen erősen visszaszorulóban. Termőhelyének kialakulásához feláramló sós talajvízre, valamint kontinentális klímára van szükség, ezért teljesen hiányzik a Dunántúli-dombságból, a Nyugat-Dunántúlról, a Dunántúli- és az Északi-középhegységből.



F5 – Annual salt pioneer swards of steppes and lakes:
1) Annual halophytic vegetation in muddy lake beds of saline lakes and 2) vegetation of annual and perennial plants of usually small alkali mud surfaces (so-called: vakszik, szikfok, szikér). Characteristic, common and dominant species; Crypsis aculeata, C. alopecuroides, C. schoenoides, Suaeda pannonica, Cyperus pannonicus, Salicornia prostrata, Chenopodium chenopodioides, Ch. glaucum, Spergularia media, S. salina, Atriplex litoralis, Salsola soda, as well as Lepidium crassifolium, Plantago maritima, P. tenuiflora, Aster tripolium subsp. pannonicus, Camphorosma annua, Bassia sedoides, Pholiurus pannonicus, Puccinellia limosa. Nationwide actual area of the habitat is around 2500 ha. Rich in Pannonian endemic species, and has continental character. Most of the stands are on Tiszai-Alföld (1600 ha), mainly on Hortobágy, Bihari-sík, Körös-vidék, in the western part of Körös-Maros köze, on Gerje-Perje-sík, and sporadically on Heves-Borsodi-sík and Nyírség. 900 ha occurs on Dunai-Alföld, a certain part of this is the bottom and bank zones of saline lakes of Duna-sík, as well as the often large muddy patches (szikfok) of saline pusztas. Salt pioneer swards are common, but form small patches in the eastern part of the Duna-Tisza köze, and are rare on Mezőföld and in Bácska. There are two occurrences at the edge of Kisalföld: near Lake Fertő and along Répce River, with strongly shrinking area in both places. Since for the development of its suitable site an upwelling saline groundwater and continental climate is needed, the habitat is absolutely missing from Nyugat-Dunántúl, from the Dunántúli-dombság, the Dunántúli- and Északi-középhegység.



Molnár, Zs., M. Biró, J. Bölöni & F. Horváth (2008): Distribution of the (semi-)natural habitats in Hungary I.: Marshes and grasslands, Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl): 59-105. >>> letöltés (5,4 MB, PDF)



MÉTA Program,
MÉTA Fotótár

MÉTA Élőhely-Ismereti Útmutató (ÉIÚ),
MÉTA Adatlap-Kitöltési Útmutató (AL-KÚ)

meta-informatika [at] botanika.hu ((C) MÉTA Informatika, 2005-2009),
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Csatolt dokumentum: