MÉTA TERMÉSZETESSÉG-MÉRŐ MINDENKINEK
Ez a Természetesség-mérő segít annak az eldöntésében, hogy a körülöttünk lévő táj növényzete mennyire természetes vagy leromlott.

A becslés lépései:

1. Első lépésként válaszd ki az alábbiakból, milyen típusú növényzetben állsz!

"erdők", "cserjések", "gyepek", "mocsarak, vízpartok" vagy "egyéb élőhely"

2. A választott csoporton belül karikázd be minden igaz állítás pontszámát!

3. Add össze ezeket a pontokat!

4. Olvasd el az értékelésből, mennyire természetes az élőhely, ahol állsz!

A határozáshoz néhány olyan gyakori növény ismerete szükséges, mint pl. a nád, a tölgyfa, a csipkerózsa vagy az akác.

Ezek képeit ebben a kis NÖVÉNYHATÁROZÓBAN találod. A teljes növény mellett a levél, a virág, a termés és a kéreg képét is feltettük erre az oldalra.

Használhatsz határozókönyveket is, mint pl. Simon-Seregélyes: Növényismeret című könyvét (Nemzeti Tankönyvkiadó).

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni egy növényzeti foltról, hogy mennyire természetes állapotú, tudnunk kellene, hogy az ember tájátalakító munkája előtt milyen volt a hazai növényzet. Mivel ezt nem ismerjük, a botanikusok különböző módokon becslik a természetességet (zavarást kerülő, specialista és ritka fajokban való gazdagsággal, a gyomok alárendeltségével, a gyep- és az erdőszerkezet összetettségével).

Az alábbi adatlap azoknak nyújt segítséget, akik nem ismerik annyira a vizsgált élőhely növényeit, hogy a fenti szempontok alapján értékeljenek. Ez a módszer nem állít fel pontos és komplex diagnózist (mint ahogy egy lázmérő sem), de segít abban, hogy észrevegyük a fontos, természetességre utaló bélyegeket.

Ha a hazai növényzeti tipusok természetességéről többet is szeretnél megtudni, "lapozz bele" a MÉTA FOTÓTÁRBA. Itt több mint 400 élőhelykép mellett olvashatsz leírásokat. Minden képnél megtalálod az Élőhelyismereti Útmutatót is, ahol megnézheted, milyen szempontok alapján mérik a botanikusok a növényzet természetességét terepmunkájuk közben.

A természetesség-mérésről bővebben ÍRÁSAINK között olvashatsz.
Nyomtatóbarát KÉTOLDALAS TEREPI ADATLAP
Nyomtatható FEKETE-FEHÉR TEREPI ADATLAP az OTTHON az ERDŐBEN projekthez
Nyomtatható SZINES TEREPI ADATLAP az OTTHON az ERDŐBEN projekthez
Nyomtatható ISMERTETŐ a MÉTA Természetesség-mérőhöz

TESZTELÉSEK ÉS TUDOMÁNYOS MUNKA

Fontosnak tartjuk, hogy a Természetesség-mérő eljusson minél több iskolába és környezeti nevelőhöz, valamint a természetet kedvelő nem biológus érdeklődők is kipróbálhassák. Hogy a mérő jó működéséről megbizonyosodjunk, az ország számos pontján végeztünk teszteléseket. Először több, mint 200 helyszínen vizsgáltuk meg az adatlapokat botanikus szemmel.

Ezután a tesztelésbe bevontunk diákokat és felnőtteket is (környezeti nevelőket, botanikát vagy tájismeretet tanult és nem tanult felnőtteket). A több mint egy évig tartó izgalmas munka során az adatlapokon folyamatosan korrekciókat végeztünk, miközben a honlapunkon található teszt-verziót folyamatosan frissítettük.

Több mint 1000 adatlap készült el a különböző helyszíneken úgy, hogy kisebb-nagyobb csoportok párhuzamosan végeztek adatlapkitöltést. A diákok biológia szakkörökön, erdei iskolákban, nyári táborozások közben ismerkedtek a módszerrel, miközben sokan közülük megtanulták felismerni környezetünk értékes részeit, megkülönböztetni a természetközeli növényzetet a mesterséges, vagy különböző mértékben átalakított részletektől.

Az azonos helyszíneken kitöltött párhuzamos mintákat statisztikai módszerekkel elemezzük ki, miközben vizsgáljuk, hogy a különböző kérdéstípusok megválaszolása mennyire volt egyszerű, vagy ha nehézségekbe ütközött, ennek mi volt az oka. A tudományos munka is nagyrészt eredeti célunkat - a természetesség fogalmának egyszerű megértését, megérthetőségét, és a módszer finomítását - szolgálja.

Az eszköz jó működéséhez nagyon fontos nekünk, hogy továbbra is kapjunk visszajelzéseket. Ezért várjuk minden olyan pedagógus jelentkezését, aki szeretne diákokkal való csoportos teszteléseket végezni foglalkozásain.
Várjuk továbbá a visszajelzéseket azoktól is, akik terepen kipróbálták a MÉTA Mindenki Természetesség-mérőjét. Diák, pedagógus, botanikus és nem szakmabeli érdeklődők véleményét vagy kérdéseit az eddigiekhez hasonlóan szívesen fogadjuk (a letölthető természetesség mérőn található e-mail címen írhatnak nekünk).