A
„Magyarország földrajzi kistájainak növényzete” részletgazdag és aktuális ismeretekből merítő lexikon.
Milyen a táj mai növényvilága?
Milyen történeti, növényföldrajzi és talajtani okok miatt vált ilyenné?
Mik a legfontosabb védendő botanikai értékei, és
milyen tényezők veszélyeztetik ezeket?
Bemutatjuk a táj növényzetének állapotát, a meghatározó tájökológiai sajátosságokat és a gazdálkodás főbb jellegzetességeit. Felsoroljuk a természetes növényzet jellemző típusait, a domináns, a ritka és a pannon vegetációtípusokat, valamint a fontosabb természetvédelmi problémákat.
Bemutatjuk a táj növényföldrajzi képét, a jellemző fajkompozíciókat, a flóra változásának múltbeli és várható jövőbeli tendenciáit, valamint a helyi flóra egyediségét, országos fontosságát, az endemikus és/vagy az országban csak itt élő fajokat.
Külön értékeljük a legveszélyesebbnek tartott özönfajokat az alábbi kategóriák szerint: (1) a területen
jelentéktelen (<<1 ha) a térfoglalása; (2)
igen szórványos (kb. 1 ha); (3)
szórványos (10 ha-os nagyságrendű) a térfoglalása; (4)
gyakori, jelentős (néhány 100 ha-os) a térfoglalása; (5) a területen
tömeges, meghatározó (több 100 ha feletti) a térfoglalása.
Irodalom
Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Vojtkó A. (szerk.) (2008):
Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót
ALFÖLD |
KISALFÖLD |
NY-I PEREMVIDÉK |
DTÚLI-DSÁG |
DTÚLI-KHG |
ÉSZAKI-KHG
1 - ALFÖLD
2 - KISALFÖLD
3 - NYUGAT-MAGYARORSZÁGI-PEREMVIDÉK
4 - DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG
5 - DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
6 - ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI-KÖZÉPHEGYSÉG
1>