A MÉTA programot megelőzően kidolgoztuk az élőhely-osztályozás új rendszerét (Á-NÉR), ezt fejlesztettük tovább a program számára, és az ország teljes területének felméréséhez kidolgoztunk egy teljesen új, tájökológiai szemléletű, hatszög-raszteres térképezési módszertant. ...
A MÉTA program egyik legfontosabb célja a 86 élőhelytípus országos elterjedésének áttekintő feltérképezése, összkiterjedésének becslése volt, hiszen eddig erről többnyire csak elnagyolt és rendkívül hiányos (kisebb területekről ugyanakkor nagyon is részletes) ismereteink voltak. ...
A MÉTA során először mértük fel a hazai növényzeti típusok és tájak természetességét, amelyet minden MÉTA-hatszögben egy ötfokozatú skála szerint értékeltük. ...
A döntéshozóknak nagy szüksége van olyan ökológiai indikátorokra, amelynek segítségével a kisebb-nagyobb területek, köztük tájegységek, gazdasági, tervezési vagy igazgatási egységek természeti állapota egyszerűen és jól jellemezhető. Az egyik ilyen lehetséges indikátor a növényzet-alapú természeti tőke index. ...
A térképezés során 28 vesztélyeztető tényezőt dokumentáltunk (minden MÉTA-hatszög minden élőhelye esetében a legfontosabbakat). Legsúlyosabbnak az özönnövények terjedése, a vadtúltartás és a lecsapolás adódott. A növényzeti típusok veszélyeztetettségét 12 indikátor segítségével hasonlítottuk össze. ...
A regenerációt gátló tényezők közül kiemelten kezeltük a biológiai inváziót, amelyet az élőhelyek területének csökkenése és fragmentálódása mellett a biodiverzitást leginkább veszélyeztető jelenségnek tart az ökológiai szakirodalom. ...
A regeneráció-képesség és a regenerációs folyamatok ismerete nélkülözhetetlen, ha egy degradált táj öngyógyulását, helyreállítását segíteni szeretnénk. A leromlott állapot okos tájgazdálkodási változtatással, a vízviszonyok helyreállításával sokszor jól javítható. ...
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt hazánkban a műveletlen szántóföldek, azaz a parlagok kiterjedése. Hol vannak ezek, mekkora kiterjedésben? - Ez érdekelt minket elsősorban. ...
A MÉTA adatbázist a felmérési módszertanra alapozva fejlesztettük ki. Összesen több, mint 260.000 hatszögben dokumentáltuk 86-féle növényzeti típus előfordulását és a táj 17-féle tulajdonságát. E temérdek és sokféle adatot egy központi relációs adatbáziskezelő rendszerrel kezeljük. ...
A klímaváltozás jelentős hatással lesz növényzeti örökségünkre, ezért előrejelzéses modellezéseket végeztünk, hogy e hatás mértékére becsléseket tehessünk. Kutatásaink fő célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet a klímaváltozás várható biodiverzitási, természetvédelmi kockázataira. ...
A MÉTA programot megelőzően kidolgoztuk az élőhely-osztályozás új rendszerét (Á-NÉR), ezt fejlesztettük tovább a program számára, és az ország teljes területének felméréséhez kidolgoztunk egy teljesen új, tájökológiai szemléletű, hatszög-raszteres térképezési módszertant. ...
A MÉTA program egyik legfontosabb célja a 86 élőhelytípus országos elterjedésének áttekintő feltérképezése, összkiterjedésének becslése volt, hiszen eddig erről többnyire csak elnagyolt és rendkívül hiányos (kisebb területekről ugyanakkor nagyon is részletes) ismereteink voltak. ...
A MÉTA során először mértük fel a hazai növényzeti típusok és tájak természetességét, amelyet minden MÉTA-hatszögben egy ötfokozatú skála szerint értékeltük. ...
A részletes élőhely-természetességi adatok összesítő feldolgozása lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk az egyes hazai tájak természetességét. ...
A döntéshozóknak nagy szüksége van olyan ökológiai indikátorokra, amelynek segítségével a kisebb-nagyobb területek, köztük tájegységek, gazdasági, tervezési vagy igazgatási egységek természeti állapota egyszerűen és jól jellemezhető. Az egyik ilyen lehetséges indikátor a növényzet-alapú természeti tőke index. ...
A térképezés során 28 vesztélyeztető tényezőt dokumentáltunk (minden MÉTA-hatszög minden élőhelye esetében a legfontosabbakat). Legsúlyosabbnak az özönnövények terjedése, a vadtúltartás és a lecsapolás adódott. A növényzeti típusok veszélyeztetettségét 12 indikátor segítségével hasonlítottuk össze. ...
A regenerációt gátló tényezők közül kiemelten kezeltük a biológiai inváziót, amelyet az élőhelyek területének csökkenése és fragmentálódása mellett a biodiverzitást leginkább veszélyeztető jelenségnek tart az ökológiai szakirodalom. ...
A regeneráció-képesség és a regenerációs folyamatok ismerete nélkülözhetetlen, ha egy degradált táj öngyógyulását, helyreállítását segíteni szeretnénk. A leromlott állapot okos tájgazdálkodási változtatással, a vízviszonyok helyreállításával sokszor jól javítható. ...
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt hazánkban a műveletlen szántóföldek, azaz a parlagok kiterjedése. Hol vannak ezek, mekkora kiterjedésben? - Ez érdekelt minket elsősorban. ...
A MÉTA adatbázist a felmérési módszertanra alapozva fejlesztettük ki. Összesen több, mint 260.000 hatszögben dokumentáltuk 86-féle növényzeti típus előfordulását és a táj 17-féle tulajdonságát. E temérdek és sokféle adatot egy központi relációs adatbáziskezelő rendszerrel kezeljük. ...
A klímaváltozás jelentős hatással lesz növényzeti örökségünkre, ezért előrejelzéses modellezéseket végeztünk, hogy e hatás mértékére becsléseket tehessünk. Kutatásaink fő célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet a klímaváltozás várható biodiverzitási, természetvédelmi kockázataira. ...
